Hogy ezt miért,
és hogy miért pont igy,
ezt ne kérdezzétek
Talán én igy álmodom,
Igy érzek
Ilyen messziről
Ilyen halkan,
Ily komoran,
Ilyen körbehaltan
Ily ragyogón,
Ily fényes vérten,Űzött az élet
S mégsem ért el
Menedékem
A nagy hegyek
Azélet felett
Elmegyek,
S köszöntöm őt, ki zajlik és pihen
Én ,örök vándor, és örök idegen