"Amikor kislány voltam, valóban komolyan azt hittem, hogy a fák
meg a virágok ugyanolyan lények, mint a madarak, vagy az emberek.
Hogy gondolkozni tudnak, és beszélgetni is szoktak egymással.
És hallanánk is, hogy mit beszélnek, ha igazán megpróbálnánk.
Csak el kéne távolítani a fejünkből minden egyéb hangot,
egészen csöndben kéne maradni, és nagyon erősen figyelni.
Néha még most is azt hiszem.
Csak soha nem tudunk elég csöndben lenni..."
Truman Capote /Hidegvérrel/